Sunday, 26 October 2014

Egyetem vs gimnázium

A bécsi diákok nem csak gólyákból állnak, hanem némiképp tapasztaltabb, több szemesztert megélt egyedekből is. Az ő tapasztalataikböl válogatva állítottam össze a következö listát. Kiváncsian várom a Ti élményeiteket is a gimnáziumból egyetemre való váltás során.

  1. Gimibe probléma nélkül beértél reggel 8-ra? Ne aggódj egyetemen a délutáni órádról is el fogsz késni.
  2. Hiába voltál osztályelső a gimiben, itt mindenki ugyanolyan agytröszt.
  3. Bevághatod az egész könyvet, mégis megbukhatsz a vizsgán.
  4. Nem tanultál egy szót sem a vizsgára? Nem baj még igy is átmehetsz.
  5. Mindenki késik, még a tanár is.
  6.  Ellógni egy óráról már nem ugyanolyan feelinges, mint régen.
  7. Ha eddig nem dohányoztál, most majd fogsz.
  8. Ha eddig nem ittál, most majd fogsz.
  9.  Ha eddig nem szexeltél, most majd fogsz.
  10.   Koffein és energiaital függő leszel.
  11. A pszichológia valójában biológia.
  12. A biológia valójában kémia.
  13. A fizika valójában matek.
  14. Felejts el mindent, amit eddig tanultál.
  15. Kifejlődik az a képességed, hogy bármikor bárhol el tudsz aludni.
  16. A tanulmányaid legnagyobb része nem az egyetemi előadókban történik.
  17. A hétvégi bulik folytatása a hétköznapi koktélakciók. 


Monday, 12 May 2014

Szakállon túl

Szombat éjjel megrendezésre került az Eurovíziós Dalverseny, amelyet idén az osztrák Tom Neuwirth, müvésznevén Conchita Wurst, gúnynevén a szakállas nö, nyert meg, nem kis felháborodást okozva ezzel.

De ki is ez az Conchita Wurst?
Tom Neuwirth 1988-ban született az osztrák Gmunden városkában. 2007-ben a ´Starmania´ tehetségkutatóban egészen a döntöig énekelte magát. Saját bevallása szerint Conchita Wurst 2011-ben született, és gyakorlatilag azóta ´két szív egy testben´ alapon a magánéletben Tom, a színpadon pedig Conchita-ként él. És hogy miért? Saját honlapján így érvel:
´A tolerancia és a másik elfogadása nem a külsőségekről szól, hanem az ember lényéről. Mindenki élje úgy az életét, ahogy akarja, ha azzal mást nem bánt meg, és ha azzal nem korlátozza a szabad cselekvésben.´

Már 2012-ben is próbálkozott az Eurovízió válogatóján, akkor második helyig jutott, idén viszont válogató nélkül, felkérésre képviselte Ausztriát. Élt is a lehetöséggel, hiszen magasan az elsö helyre került a Rise Like a Phoenix cimü számával.

Gyözelme hatalmas botrányt kavart, Facebook bejegyzések, cikkek jelentek meg sorra az interneten gyülölködve és undorodva. Én úgy gondolom, hogy  nem ö az elsö, sem az utolsó énekes, aki extrém megjelenésével felháborodást kelt. Gondoljunk csak Lady Gaga hús-estélyiére, vagy Marilyn Manson bármelyik videoklippjére. Ebben a müvészeti ágban már nem elég kimagaslóan tehetségesnek lenni, ki kell valamivel tünni. Ilyen mindig is volt, és mindig is lesz, ha nem szakállas nö, akkor majd más sokkoló egyén.  Szerintem nincs ezzel semmi gond. Ausztria, söt Európa hatalmas toleranciára tett tanúbizonyságot ezzel a lépéssel. Sokan támadják miszerint rossz példát mutat a fiataloknak. Melyik sztár vagy celeb mutat jó példát akkor? Talán Miley Cyrus? Én úgy gondolom, hogy a fiatalok nagyon is jól tudják szelektálni, hogy mi az, ami tetszik nekik és mi az, ami nem. Kétlem, hogy erre felbuzdulva annyira sok fiatal srácot látnék majd parókában és hosszú ruhában, illetve lányokat müszakállal. A még fiatalabbaknál, gyerekeknél pedig a szülökön múlik, hogy hogyan fogják felfogni, mert nem gyülölközik senki sem a születésétöl fogva.


Arról nem is beszélve, hogy minden csoda három napig tart, szüksége volt a médiának is már egy kis elterelö hadmüveletre a valódi problémákról. Mindenki döntse el maga, hogy mit gondol, de engem arra tanítottak, hogy legyek nyitott és ne íteljek el senkit pusztán a külseje miatt. 
Conchita gyözelme azt is jelenti, hogy jövöre Bécsben rendezik az Eurovíziót!

Thursday, 24 April 2014

Lustaság fél egészség!

Gyakran hallhatunk olyan rágalmazásokat, hogy a fiatalok manapság mennyire lusták, úgyhogy gondotlam kicsit utánna járok a dolognak. Nézelödtem az internet feneketlen gödrében, hogy vajon mik a leglustább dolgok, amiket csinálhatunk. Íme néhány példa, amikor a kreativitás és a zsenialitás a lustasággal találkozik:

  • Felhívod az éttermet, hogy küldje vissza a pincért az asztalodhoz.
  • Párnákkal próbálod ledobni a villanykapcsolót az ágyból, és ha nem sikerül, akkor égö villannyal alszol.
  • Képes vagy akár egy óráig keresni neten azt a könyvet, ami a másik szobában van.
  • Letöltöd a filmet, ahelyett, hogy átmennél a másik szobába a DVD-ért.
  • Bemész az egyetemre, de nem megy a lift, úgyhogy inkább hazamész.
  • Nincs karnyújtásnyira a TV kapcsoló, ezért inkább letöltesz egy távirányítós alkalmazást a telefonodra.
  • Beletekersz a félperces videoba is.
  • Étteremben leeszed magad BBQ öntettel, és ahelyett, hogy felállnál szalvétáért letörölni, letörlöd egy darab kenyérrel, és megeszed.
  • Kibányászol egy darabot az orrodból, de mivel nem tudod hová tenni hirtelen, visszateszed az orrodba.
  • Kimosod az ágynemüd, de hetekig még nem húzod fel.
  • Légfrissítöt fújsz a mosatlan edényhalomra, amikor már napok óta büzölög.
  • Nincs tiszta tálad a müzlihez, ezért beleteszel egy darab fóliát az egyik koszosba, és abból eszed meg. Mikor végzel, eldobod a fóliát. Másnap megcsinálod ugyanezt.
  • Lehúzod a piszkos ágyneműt, de mivel nincs kedved azonnal kimosni, ezért elteszed a szekrénybe „majd később kimosom alapon”. A következő cserénél viszont eljátszod ugyanezt, és a mosatlant húzod fel újra.
  • Mivel nincs kaja a hűtőben, ezért nem eszel egy napig. 



Nektek mi volt a leglustább dolog, amit csináltatok? 

Monday, 31 March 2014

A misztikus Nagy Ő

Lányok, nők, asszonyok és még a férfiak egy része is – mind reménykedünk benne, hogy a legváratlanabb pillanatban belibben az életünk kapuján az Igazi, aki tökéletesen megfelel minden elvárásunknak, akivel ezután az élet egy mosolygós szörfölés lesz a szélben. Az emberek másik része pedig már olyannyira kiábrándult eme fantáziából, hogy már annak is örül, ha egyáltalán talál maga mellé valakit. A kiábrándultak nagyobb csoportja pedig kb. 10 éve elkötelezte magát valaki olyan mellett, aki nem az „Igazija”, így fejét lehajtva, megalkuvón megelégszik a jelennel, aztán pedig bedobja az aduászt: „Ez így normális, a szerelemből később szeretet (vagy – ne adja Ég: tisztelet) lesz.” Nem is lenne ezzel gond, ha ez a szeretet maximális boldogságot idézne az ember életébe – de erről majd később.

És igen, létezik még egy csoport, akik már megtalálták a „Nagy Ő”-t… vagy egészen pontosan megteremtették azt. Nem, nem arra gondolok, hogy jött egy papucssrác vagy papucslány, akit kedvükre formálhattak, hanem ők rájöttek valamire. Mégpedig arra, hogy a „Nagy Ő” nem létezik, legalábbis nem eredendően. De akkor hogy is van ez?

A Földön él néhány olyan ember, aki a lelki társunk lehetne, ebből párral találkozunk is, és 1-2-ben még a lehetőséget is felismerjük, ha elég nyitottak vagyunk. Csakhogy a velük kialakított párkapcsolat sem folyton a szárnyalásról szól, hanem ugyanúgy tele van kihívással, feladattal, de egy erős kötelék, amely eredendően köztünk van, segíthet megbirkózni ezekkel.  Szóval, kedves Olvasó, ahogy Popper Péter is mondotta, az, hogy valaki megleli-e az Igazit, az a befektetett energián, MUNKÁN múlik. Ha találunk magunk mellé valakit, akit tudunk szeretni, akivel jól érezzük magunkat, aki a lelki társunk, azzal közösen belevághatunk egy hatalmas projektbe. Ez arról szól, hogy mennyire vagyunk türelmesek, mennyire tudunk önzetlenek vagy épp toleránsak lenni, mennyit áldozunk fel, mennyit vagyunk hajlandóak változtatni önmagunkon vagy a szokásainkon – de mind a két fél ám(!!!), mert különben csak a kényelmesre taposott papucs történetét filmesítjük meg a valóság mozivásznán. De ha a projekt valóban sikeres, az abból látszik, hogy 40 év házasság után boldogan, szerelmes pillantásokkal méregetjük a mellettünk ülő, „tökéletes” embert, az Igazit, akiről mindig is álmodtunk. És szerencsésnek érezzük magunkat, hogy megleltük a hőn áhított Nagy Ő-t. Ez az állapot pedig tagadhatatlanul létezik, és észre sem vesszük, hogy ma szerelmesebbek vagyunk, mint valaha. És miért? Mert együtt küzdöttünk azért, hogy megleljük, MEGTEREMTSÜK MI MAGUNK az Igaz Szerelmet, és ez a küzdelem összeköt és összekovácsol a végtelenségig.


Az Igaz szerelem misztériuma folytatódik...


Krasznai Virág

Wednesday, 12 March 2014

Bécsben járt a PszichoCafé


Budapestről indult és egészen Brüsszelig jutott a nagy sikernek örvendő PszichoCafé. A bécsi programra egy szombat estén került sor 13 bátor jelentkezővel és  két kedves pszichológussal Gabival és Eszterrel. A résztvevők megérkezése után könnyed, hangulatoldó feladatokkal vette kezdetét az este, melyek kis körökben 2-3 ember között zajlottak le. Szó volt például gyermekkori álmokról és azok meg vagy meg nem valósulásáról, így mélyítve a bizalmat frissen megismert társainkkal.
A bevezetés után következett az est fénypontja, mely mindenkitől nagy odafigyelést és koncentrációt igényelt.
A csoport tagjai közül valaki elmesélt  egy élethelyzetet, megosztotta a fejtörést okozó témáját a többiekkel. Az ezt követő beszélgetés egy előre meghatározott, egyedi és izgalmas dramaturgia alapján zajlott.
Az este folyamán a kör tagjai közösen kifőztek valamit, mintha csak levest készítenének egy nagy kuktában. Mindenki a saját szájíze szerint fűszerezte a történetet, azt tesz bele, amit akar, ahogy a végeredményből is azt visz magával, amit jónak lát. A „kukta” utána lezárul, a kör tagjai nem beszélhettek senkinek az elhangzottakról, nem vitathatták tovább egymással sem a történteket, hanem hagyják a mesélőt, hogy belül, lelkének kis kuktájában tovább érjenek az ízek.
MDE: Honnan jött a név és az ötlet?
2010-ben, a JóLélek Pszichológiai Alapítvány megalakulásunkkor többek között az volt az egyik célunk,  hogy létrehozzunk egy PszichoBár nevű helyet, ahol a bárhangulat mellett lelki feltöltődésre is lehetősége van a betévedő vendégeknek. Idővel a program neve PszichoKávéházzá (vagy PszichoCafé-vé) formálódott, mert rájöttünk, hogy pszichológusként a vendéglátás nem biztos, hogy a mi területünk, azonban különböző kávéházak/klubok befogadták a programot. A név tehát ötvözi a helyszínt és a program jellegét.
A program szemlélete erősen kötődik a hitvallásunkhoz, mely szerint nem csak arra várunk, hogy a rendelőkben megtaláljanak minket az emberek, hanem mi teszünk feléjük egy lépést és igyekszünk a  lelki egészségről és betegségről való (nem mindig valósághű) társadalmi szemléletet alakítani, és a pszichológia által kínálkozó fejlődési lehetőségeket népszerűsíteni.
MDE: Két szabályotok van. Az egyik, hogy semmi sem erőszak. Tehát ha valaki úgy érzi, hogy bizonyos dolgokrol nem akar beszélni akkor ne tegye. A másik szabály, hogy az adott téma az esemény végével legyen lezárva. Ne folytassuk tovább a téma analizálását és legfőképpen ne adjunk tovább személyes információkat másokról.
Ezen általában először meglepődnek a résztvevők, azonban miután közösen megbeszéljünk ennek jelentőségét,  eddigi tapasztalataink szerint elfogadják és betartják  a titoktartás szabályát.
MDE: A programnak van egy szisztematikája. Például a téma meghallgatása után nem lehet mindjárt következményeket levonni, vagy a megoldást keresni, esetleg kioktatni másokat. Ez, hogy alakult ki? Miért tartjátok fontosnak?
Azt gondoljuk, hogy ez az este sokban különbözik egy baráti beszélgetéstől: itt nem a tanácsadás, a vélemények elmondása áll a középpontban (tanácsokkal amúgy is tele van a padlás már), hanem azt szeretnénk elérni, hogy a  résztvevők megízleljenek valamit abból a mélységből, amit az empátia gyakorlása és az egymásra irányuló figyelem eredményez. Egészen különleges hangulata van egy ilyen estének, de ahogy ez  a különleges élményekkel már csak lenni szokott: mindenkinek a saját tapasztalatait kell megszereznie róla!
Egy-egy ilyen estével azt is közvetíteni szeretnénk, hogy az életben nincsenek kész megoldások, receptek egy-egy élethelyzetre, amit akár egy barát, akár egy pszichológus megmondhatna: mindenkinek saját magának kell megtalálnia, “kiizzadnia” a saját válaszait egy-egy őt foglalkoztató kérdésre, problémára. A döntés felelősségét nem érdemes átruházni (és felvállalni sem más helyett), azonban értő figyelmünkkel, amit pl. egy PszichoCafé-esten adhatunk,  mégiscsak segíteni tudunk egymásnak.
Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy mindenki teljesen szabad a program ideje alatt: ez alatt azt értem, hogy lehetőség van a PszichoCafé szinte egész ideje alatt pusztán megfigyelni, hallgatni, ugyanakkor cselekvő/beszélő szinten bevonódni is.
MDE: Mióta csináljátok ezt?
Már 2 éve fut ez a programunk Budapesten, A PszichoKávéház. Egy kolléganőnk tavaly Brüsszelbe költözött, így  elkezdte szervezni ott is ezeket az esteket, ott Lélekfonó Kávéház néven. Az első este összehozása volt ott is a legmacerásabb (ahogy Bécsben is), az újszerű dolgokra, eseményekre, eleinte nem könnyű mozgósítani az embereket.
Mivel egy- egy ilyen alkalom- amellett, hogy színvonalas program - közösségépítő erővel is bír, lehetőséget ad ismerkedésre, kapcsolatépítésre is, így hamar magával ragadta a brüsszeli magyarokat, és már ők igénylik, ezeket az esteket. Ennek persze nagyon örülünk mi is.
Bécsben pedig  egy spontán ötlet nyomán kezdtünk el gondolkodni PszichoCafé ügyében, amikor is egy ott élő ismerősöm megkérdezte tőlem, hogy ott miért nem szervezünk ilyet? -És valóban: miért is ne szerveznénk?- Így jutottunk el rövidesen hozzátok (MDE-VUS). A Ti “helyi erőitek”, illetve az MDE lelkesedése nélkül nem biztos, hogy el tudtuk volna indítania  programot.
MDE: Mit vártok ettől az eseménytől? Miben változtathatja meg az emberek életét?
Azt gondoljuk, hogy ennek hatása van a résztvevőkre. Minden emberi történet rólunk is szól egy kicsit, bármelyikben viszontláthatjuk önmagunkat. A másik történetén keresztül a saját életünkön is elgondolkodunk. Visszatérő vendégeinknél azt tapasztaljuk, hogy ez a program sokszor olyan lépésekre ösztönözi az embereket, melyek megtételét hónapok vagy akár évek óta halogatják. Ugyanakkor-és ez még engem is meglep estéről estére- különleges és lélekemelő megtapasztalni újra és újra azt, hogy mennyire egy hajóban evezünk emberként! Még az első blikkre tőlem legtávolabb álló  élethelyzetében is tudok találni valami olyat, amit már- ha más formában - de kicsit megtapasztaltam én is.
A hétvégén láttam egy filmet (Apáim története a címe), abban volt ez az idézet. Megragadott, mert olyan érzékletesen lefesti, hogy miért is érdemes és izgalmas történetekkel, egymás történeteivel  foglalkozni  (angolról fordítottam le, úgyhogy elnézést, ha nem tökéletesen frappáns):
Amikor benne vagy egy történetben, az még egyáltalán nem egy történet, csak egy összevisszaság, egy sötét zuhatag, egy vakság, egy halom összetört üveg vagy egy kupac forgács, olyan mint egy ház a forgószélben, vagy mint egy jéghegy által összetört hajó, amit elöntött a víz és a fedélzeten képtelenek megállítani. Időbe telik, amíg történetnek lesz nevezhető egyáltalán. Amikor elmeséled, magadnak, vagy valaki másnak
/Margaret Atwood: Alias Grace/
MDE: Hogy éreztétek magatokat Bécsben?
Nagyon jól, szeretnénk visszatérni.  Áprilisra tervezzük a következő ilyen alkalmat. Szeretettel látunk minden visszatérő és új arcot.
(Akinek felkeltette érdeklődéséta  program, esetleg iratkozzon fel a hírlevelünkre, így első kézből hallhat róla: http://jolelekalapitvany.hu/hirlevel)

Tuesday, 24 December 2013

Kellemes Ünnepeket kíván a Live it Vienna szerkesztősége!

Ein frohes Fest wünscht das gesamte Live it Vienna Team!


Tuesday, 3 December 2013

Karácsonyi vásár Bécsben

Ismét elérkeztünk az évnek azon idöszakához, amikor a város ünnepi világításba borul és a kisebb - nagyobb tereket betölti a forraltbor illata. Ilyenkor rengeteg turista érkezik a világ minden tájáról, hogy megcsodálják a híres bécsi karácsonyi vásárt. Természetesen nem csak a turistákat vonzza az ünnepi hangulat, hanem a helyieket is. Akik már régebb óta élnek Bécsben, tudják jól, hogy nem feltétlenül a legnagyobb vásár a leghangulatosabb. A város számos pontján futhatunk bele kisebb vásárokba, forraltboros standokba. De vajon ismeritek-e az összes helyszínt? Kisebb kutakodás és barangolás után rájöttem, hogy jóval több van itt Bécsben, mint azt az ember gondolná. Íme néhány helyszín, ha már unjátok a megszokott tereket.



Természetesen a legismertebb és legnagyobb vásár a Rathausplatz-on található. Megközelítöleg 150 különbözö árussal találkozhatunk itt, és kifejezetten nagy hangsúlyt fektetnek a gyerekek szórakoztatására. Nem messze innen találunk egy kisebb vásárt a Maria-Theresien Platzon a múzeumok közt, ahol kb. 70 árussal találkozhatunk. A diákok körében nagyon közkedvelt vásár pedig az altes AKH udvarában, a Campuson van. A belváros felé haladva pedig a Freyung-on szaladhatunk bele egy vásárba, aminek érdekessége, hogy délutánonként karácsonyi zenéket is játszanak. Innen nem messze található egy kisebb vásár az Am Hof-on. Talán az egyik legromantikusabb helyszín a schönbrunni kastély udvara, ahol a klasszikus árusok mellett karácsonyi koncertek is szoktak lenni, illetve különbözö programok a gyerekeknek. Hasonló hangulatú vásár található Belvedere udvarán is. Rendkívül közkedvelt vásár van még a Karlsplatz-on is, ami idén ünnepli 20. évfordulóját. A spittelbergi vásár pedig különleges helyi ajándékötletekkel szolgál. Természetesen a Prater-nél is van egy karácsonyi vásár a Riesenradplatz-on. Idén elöször kóstolhatunk forraltbort a Stephansplatzon is. Végül pedig egy kisebb, de annál hangulatosabb karácsonyi vásárt találhatunk a Naschmarkt-nál is. Nektek melyik a kedvenc karácsonyi vásárotok Bécsben? Hová jártok legszívesebben forraltborozni vagy puncsozni?

További infók a karácsonyi vásárokról és nyitvatartásról:

Wiener Adventzauber und Christkindlmarkt
16.11.-24.12.2013

täglich 10-21.30 Uhr, Fr & Sa bis 22 Uhr
24.12. bis 17 Uhr
Rathausplatz, 1010 Wien 


Weihnachtsdorf Maria-Theresien-Platz
20.11.-26.12.2013

täglich 11-22 Uhr
24.12. 11-16 Uhr
25.+26.12. 11-19 Uhr
Maria Theresien-Platz, 1010 Wien 


Weihnachtsdorf Schloss Belvedere
22.11.-23.12.2013

Mo-Fr 11-21 Uhr
Sa, So & Ftg 10-21 Uhr
Prinz-Eugen-Straße 27, 1030 Wien


Weihnachtsdorf Altes AKH
16.11.-23.12.2013

Mo-Fr 14-22 Uhr
Sa, So, Ftg 11-22 Uhr
Alserstraße/Spitalgasse, Hof 1, 1090 Wien


Altwiener Christkindlmarkt
22.11.-23.12.2013

täglich 10-21 Uhr
Freyung, 1010 Wien 


Adventmarkt Am Hof
15.11.-23.12.2013

Mo-Do 11-20, Fr-So 10-20 Uhr
Am Hof, 1010 Wien


Kultur- und Weihnachtsmarkt & Neujahrsmarkt Schloss Schönbrunn
23.11.-26.12.2013

täglich 10-21 Uhr
24.12. 10-16, 25.-26.12. 10-19 Uhr
Neujahrsmarkt 27.12.2013-1.1.2014
täglich 10-19 Uhr
Schloss Schönbrunn, 1130 Wien


Adventmarkt vor der Karlskirche
22.11.-23.12.2013

täglich 12-20 Uhr, Gastro bis 21 Uhr
Karlsplatz, 1010 Wien


Weihnachtsmarkt am Spittelberg
15.11.-23.12.2013

Mo-Do 14-21, Fr 14-21.30 Uhr
Sa 10-21.30, So & Ftg 10-21 Uhr
Spittelberggasse, Schrankgasse, Gutenberggasse, 1070 Wien


Wintermarkt am Riesenradplatz
16.11.2013-6.1.2014

Mo-Fr 12-22 Uhr
Sa, So & Ftg 11-22 Uhr
24.12. 12-16 Uhr, 31.12. 12-2 Uhr
Handel jeweils bis 21 Uhr
Riesenradplatz, 1020 Wien


Weihnachtsmarkt am Stephansplatz
16.11.-23.12.2013

Täglich 11-21 Uhr
Stephansplatz/Richtung Churhausgasse, 1010 Wien


Weihnachtsmarkt am Naschmarkt
29.11.-24.12.2013

Täglich 9-20 Uhr, 24.12. 9-17 Uhr
Schleifmühlbrücke, 1060 Wien